Szokványos "mindig péntek" feeling után az este autóban talált bennünket és a 7. alkalommal megrendezésre kerülő Tatabányi Sörfesztivál felé gurultunk.
A terv - Fish - Kowalsky meg a Vega - Road volt de a színpadok közti átjárhatóság - illetően a remekbe sikerült Fish buli amiről nem indultunk el korábban a másik színpadhoz azt eredményezte, hogy a Kowalski rajongók népes tábora már körülvette a színpadot és tartott a buli mire átértünk, így arról (majdnem) lemaradtunk...
De ne szaladjunk ennyire előre...
Barátunk a google segítségével eltaláltunk a Fish! koncertnek helyet adó színpadhoz és bevetettük magunkat az első sorba.
Kissé hátrább lassan gyűlt a kemény mag is, akik emberfelettit zúztak
.... és a banda rajongó táborában a sok egymást nem ismerő ember mégis külön tábort alkotva együtt járták a maguk rituáléját, együtt mozdultak az ütemre és helyenként a csak általuk ismert koreográfiát véltük felfedezni a kívülállók szemében eszement ön-és közveszélyesnek tűnő pogózásban bizonyítva Lukács Laci tézismondatát:
A pogo az nem egy tánc!
Mit is mondjunk a Fish koncertről?
Négy betű - Négy Ember... és micsoda összhang, micsoda zene... :)
Profi, és olyannyira közönségközeli élményt nyújtottak, hogy Krisztián a küzdőteret elválasztó részen sétált az egyik szám közben; a koncertjük végén pedig ----nos kérem, ez a kép magálrt beszél: (respect a srácnak aki tartotta a nyakában....)
még több fotó
KÖSZÖNJÜK AZ ÉLMÉNYT
Kovács Krisztián- ének
Binges Zsolt - basszusgitár
Gajda Mátyás - gitár
Hámori Dávid - dob
Június 29-én a Volt fesztiválon (is) találkozhattok Velük....
Zenéjük, a számok közti felkonferálások egyértelműen bizonyítják, hogy a zenekar érzi annak súlyát, hogy kiállnak ennyi ember elé és mondanivalójukkal nem csak szórakoztatni de építeni is akarnak (ami egyébként nyílván mindegyik csapat munkásságára hangsúlyozottan jellemző).
Néhány kép ami visszaadja koncertjük hangulatát:
Igazi "mocskos birthday" bulit kaptunk a
Road zenekartol, akik színpadi elemeikben is megmutatták bőségesen, hogy "Az a tűz nem aludt ki még" a másfél évtizede eredeti felállásban együtt zenélő banda szívében és munkásságában sem.
Szimpatikus mód öbbször köszönetet mondtak a közönségnek - tisztában lévén azzal, hogy mint a muskétások: ők értünk, mi értük ...
De azért engedtessék meg nekem, hogy túlvigyük ezt a kérdést a tyúk és tojás klasszikus problémáján, hiszen számtalan példa bizonyítja hogy a tömeg ott áll egy zenekar mellé ahol valamit értéknek talál....
Szóval ugye egyet értünk, hogy tudnak valamit a Fiúk na.... :)
Zanzásítva felcsendültek eddigi munkásságukbol a számukra és a közönség számára is legjelentősebb dalaik, összefoglalva
Onnantól idáig a 15 év, melyeket szinte mindenki egyként énekelt velük. Igazán remek megoldás volt a koncert szűkre szabott idejébe így sűríteni a nagy kedvenceket és remek vágással ollóztak össze őket.
Emlékeik szerint az első publicitást kapott szám, melynek felvezetésében profi mód vonták bele a közönséget a közös éneklésbe és szították kicsit a hangulatot - nem mintha egyébként bárki csendben bírt volna maradni ... együtt üvöltötte kicsi és nagy, hogy
Nem kell más...
A Fiúkban azt (is) szeretjük, hogy úgy vállalják magukat ahogy vannak, így a színpad fontos kelléke az előre bekészített pálinkás üvegek és előbb diszkrét elsötétítés leple alatt, majd nyíltan is öblögették a hangszálaikat.
Egészségetekre!
A bulit végigkísérő látvány a hátsó kivetitőtől a színpad előtti forró pillanatokat szó szerint fokozó tűzcsóvákig a tőlük megszokott nívós színvonalat hozta, mégsem a megszokás semleges ízével indultunk haza hanem feltöltődve, élményekkel gazdagabban.
További Road koncertek a közeljövőben
KÖSZÖNJÜK AZ ÉLMÉNYT
Molnár Máté - ének, basszusgitár
Szabó Erik - dob
Kádár Imre - gitár
G.B.ZS. Goya - gitár
A ketté választott küzdőtér egyik felére gyűltek spontán a bulit extrémebb mód élvezni vágyók, ezt a biztonságukra, testi épségükre vigyázó biztonsági őrök sora nyílvánvalóvá tette a színpad másik sarkától is. Köszönet, hogy vigyáztatok rájuk.
A rendezvényt biztosító őrök közt egyébként két tábort tudtunk elkülöníteni ... egyrészt akik a kívülállók "mi a fenét csinálnak ezek itt" nézéssel "tekintélyes megjelenést sugárzó külsővel" álltak és nézték a tomboló közönséget, de hősiesen bírták a hangerőt és a helyzetet...
Tudjuk, hogy a munkátok, de akkor is respect ...
....aztán volt a másik tábor, akik bár feszülten figyeltek, de közben jól érezték magukat és a bandákkal, közönséggel énekelve, combjukon verve az ütemet pásztázták a helyszínt, a pogózókat és amikor szükség volt rá akkor tették a dolgukat ... de ugyanígy meg kell említeni, hogy az ifjú rajongók testi épségére is figyeltek és a közönség sorait átrendezték, hogy egy ifjú rockrajongót például a pogózók körétől az első sorba mentsenek..., aki aztán emelte is a kezét mikor a színpadról az életük első Fish koncertjüket megélőket köszöntötték...
Azonnal ott voltak mikor a Road alatt egy fiatalember a testi épségét veszélyeztetve majdnem egészen közelről ismerkedett meg a tüzes színpadtechnikával.
Köszönet a biztonsági szolgálat helytállásáért is.
A Fish által megénekelt Takarítónők (és Takarítók felé) (is) minden tisztelet, hiszen a buli nem áll meg... és szombaton és vasárnap még további remek koncertek, szabadidős tevékenységek és sör sör sör (de kiszúrtunk legalább egy boros standot is) várják Tatabányán a város lakóit és a "bevándorlókat,amilyenek mi is voltunk ezen az estén...
(A tatabányai éjszaka egyetlen hianyosságát abban találtuk hogy a rendezvény térképén nem került az észak mint égtáj feltüntetesre :) de ez természetesen nem gátolta meg egyikünket sem a tájékozódásban.)...na jó és talán a koncert végén már kevesebb volt a hűsítő vásárlási lehetőség, de a késői - akarom mondani korai órára tekintettel ez is érthető volt....
Köszönjük Fish! Köszönjük Road!
Köszönjük Kowalsky meg a Vega!
Köszönjük Tatabánya!
J Ö V Ő R E V E L E T E K U G Y A N I T T!
